#9

Bandi nem szólt, hogy szülinapja van.

Ez így egy érdekes kijelentés, mert ugyebár úgy illik, hogy az ember emlékezzen a másik szülinapjára, és meglepje. De nálam nem így működik, én szeretem, ha az illető elmondja, hogy "nemsokára szülinapom", aztán ez beindítja az agytekervényemet, ami eljuttat addig, hogy felírjam a naptáramba.

De Bandi nem említette, hogy szülinapja van.

Na de ne ugorjunk ennyire előre. Kezdődött a reggelem úgy, hogy megint majdnem lemaradtam a buszról, már szinte futottam. Nem megy ez a készülődés nekem. De szerencsére volt helyünk a buszon, közben beszélgettünk, a fülemben pedig dübörgött a The GazettE, azaz a "kazetta", ahogy Patti hívja.
(Idézem: "Rohadj meg! Jó zenét hallgatsz. Ez a kazetta?")

Szóval beijesztettük Bandit, hogy mégis mit képzel, hogy lehet ilyen, persze nem árultuk el, hogy mire célzunk. Aztán amikor odaadtam neki a milka csokit, olyan szemekkel nézett, mint aki életében nem kapott volna csokit. Vagy mint egy házimanó, aki ruhát kap. És megköszönte háromszor. Ahh, javíthatatlan. :')

Eljött a vérszomjas matek óra is. Nos, tudtam, hogy a dolgozat nem lesz olyan borzasztó, sokkal inkább féltem a tanár testszagától, ami előszeretettel terjeng a teremben, és ugye első padsorban ülünk. Azzal azonban nem számoltam, hogy szét fog ültetni, úgyhogy amikor közvetlenül a tanári asztal mellé ültetett, már tudtam, hogy megtudom, honnan fúj a szél, avagy honnan jön a szag.

Kínkeserves volt, amikor átnyúlt felettem a hónaljával, és osztogatta a lapokat. Nem tudom elképzelni, hogy tudja valaki így elhanyagolni magát. Egyáltalán nem használna dezodort? Ha ilyen büdös lennék, azt azért már magamon is megérezném.

A negyedik feladatnak való harmadik sikertelen nekifutás után úgy döntöttem, növénnyé változok, és szépen fotoszintetizálni kezdek. Beadtam a lapot, és menekülésképpen visszahúzódtam Kitti mellé, majd mélyen beleszippantottam az illatos pulcsijába. Maga volt a mennyország. Aztán az utolsó 5 percben új anyagot vettünk (???????), és persze, hogy előttünk nyújtózkodva írta fel a táblára.

Rájöttem, miért jó hátradőlni a székkel.
Kitti már nagyon nevetett.

Holnap felelünk irodalomból meg nyelvtanból, és szinte biztos, hogy kihívnak, de annyira nincs kedvem hozzá... legközelebb mindig megtanulom hétvégén, mert ez így nem állapot :D

Csokit akarok enni.