2013. október 21., hétfő

#26

Szívesebben lennék most bárki más, ha lehetnék
Egy arctalan nő, aki a város utcáján lassan sétál
Egy fiú, aki a falnak veti hátát az aluljáróban
Egy éhező modell a csillogó ruhák között
Egy csavargó egy cigarettával
Fa az erdő közepén
Vagy csak gaz
Csak ne én
Ne most
Ne itt
Ne.

szerkesztve: 20:40

Ha elmegyek, itt hagyom önmagamat is?
Én miért nem mehetek el csak úgy?
Hiszen mindenki életében csak egy mumus vagyok
Egy muslica, ami a semmiből jelenik meg
Aztán a következő nap eltűnik
Egy kóbor kutya, aki néha ott koslat utánad
Aztán többé nem jön
De nem érdekel.
És engem sem érdekel.

Tőlem miért nem kér bocsánatot az, aki bánt?
Én miért nem kérek bocsánatot magamtól?
Én vagyok az egyik.
Tanuljatok már a hibámból.

Miért tudok táncolni?
Néha csak úgy kedvem van hozzá.
Végigsétálok a szobán
Céltalan, akadozó léptekkel
Mint valami részeg.
Közben ott a kezemben a titkos varázslat
Mint a drogosnak a drog
Bagósnak a cigi.

És én elvarázsolom magam a pálcámmal
És máris csodaországban vagyok.

és te valahonnan még mindig nézel.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése