Azért még mindig vannak dolgok, amiket félek ide leírni.
Például egy nagyon nagyon sötét borozós éjszakát. Amúgy nincs baj a részeg énemmel, amíg valami ki nem zökkenti a mámoros boldogságból.
Csak akkor így minden megháromszorozódik. Én is.
Tehát először jött az "én nem akartam senkinek semmi rosszat", aztán "én csak erre a kocsira várok".
Aztán már minden kocsi túl lassan jött. Amelyik nem, az elől meg elráncigált Balázs.
Aztán vágjuk magunkat hullámcsattal. Aztán Balázs eldobja a hullámcsatot. Aztán kérem tőle, hova tette, a hajamba akarom rakni.
"Ja basszus az a hullámcsatod volt? Eldobtam"
"Dani adj egy cigit"
"De ez erős ukrán cigi"
"NEKEM MINDEGY CSAK ÖLJÖN"
és a hazautat végigsírtam. aztán még otthon is
igaz az vicces volt, amikor nekimentem a szekrénynek.
"koordinálatlan vagyok de kell pisilnem"
"kikísérjelek?"
"á nem kell" BUMM
ez történik amikor úgy érzem, hogy én vagyok a hibás
egyébként simán kinyírtam volna magam
amúgy azóta minden rendben. bár néha még mindig úgy érzem, hogy a híd alatt lenne a legjobb helyem. mindenhol csak zavarok.
ma azt álmodtam, hogy apáék felküldtek pestre 170 ezer forinttal. és attól kezdve ott kellett élnem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése